Tudnivalók a vízállás-előrejelzéssel kapcsolatban


A táblázatban az előrejelzett vízállásértékek láthatók. A vastaggal szedett előrejelzett értékek mindig a legvalószínűbb előrejelzést jelentik. A mögöttük következő, szürkével megjelenített intervallum pedig az előrejelzés megbízhatóságát hivatott szemléltetni. Ez az intervallum, azaz a várható hibatartomány az elmúlt év előrejelzéseinek beválása alapján kerül kiszámításra. Mivel a tapasztalatok szerint az előrejelzési hibák jó közelítéssel normális eloszlásúnak tekinthetők, a felhasználók joggal számíthatnak arra, hogy az előrejelzési időszakban az esetek mintegy kétharmadában a vízállás nem lép ki a megadott vízállástartományból.

Egyes, a folyók forrásvidékéhez, illetve a vízgyűjtő magasabban fekvő területeihez közel eső vízmércék esetében, a csapadékhullást követően rövid idő alatt megindul a vízszintek gyors emelkedése. Ebből következően, ilyen esetekben az előrejelzési időszak vízjárásának alakulását jelentős mértékben a csapadékviszonyok jövőbeli alakulása határozza meg, vagyis a vízállás-előrejelzések pontosságát a csapadék-előrejelzések beválása alapvetően befolyásolja. Mivel a csapadék-előrejelzések bizonytalansága – hasonlóan a hidrológiai előrejelzésekhez – az időelőny növekedésével gyorsan fokozódik, az ilyen vízmércék esetében a többnapos előrejelzések sokszor igen jelentős, az átlagos bizonytalanságokat megjelenítő hibasáv által mutatottnál nagyobb bizonytalansággal terheltek, és inkább csak az előrejelzett hidrológiai helyzet bekövetkezésének reális esélyére hívják fel a figyelmet. Mindemellett elmondható, hogy a csapadéktevékenység közeledtével az előrejelzések egyre növekvő megbízhatósága révén egyre bizonyosabb képet kaphatunk a várható jelenségekről.

A csapadék-előrejelzés bizonytalanságát jobban érzékeltetendő, a hat napos időelőnyű vízállás-előrejelzések első szakasza az elmúlt időszak időjárási eseményeinek hatására várhatóan előálló hidrológiai helyzetet mutatja (világosszürke háttér). A hat napos időelőnyű vízállás-előrejelzések második szakaszában szereplő, tehát nagyobb időelőnyű vízállás-előrejelzések pedig már elsősorban a meteorológiai előrejelzéseken alapulnak, így ezek pontossága nagymértékben függ a meteorológiai előrejelzések beválásától (sötétszürke háttér). A világos- és sötétszürke hátterek egymáshoz képesti aránya alapvetően a vízmércék forrásvidéktől vett távolságától, pontosabban az összegyülekezési és levonulási időktől függ.

Duzzasztók alatti állomásoknál további jelentős hibaforrást jelenthet az erőművek üzemrendjéből fakadó mesterséges vízjáték is, amelynek alakulásáról rendszerint nem állnak rendelkezésre előzetes információk.

Az előrejelzett értékek — ahogy az észlelt értékek is — esetenként meghaladják az árvízvédelmi készültség fokozatait vagy az LNV-t, illetve alulmúlják az LKV-t. Ezen esetek várható bekövetkezésére történő figyelemfelkeltés érdekében, az előrejelzési táblázatokban különböző - az adott szintnek megfelelő - színekkel kerül közlésre az előrejelzett érték. A színek jelentése a következő:

  • az I. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: sárga
  • a II. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: narancssárga
  • a III. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: piros
  • az LNV szintjének meghaladása: lila
  • az LKV szintjének alulmúlása: kék