Tudnivalók a csapadéktérképpel kapcsolatban

Az Országos Vízjelző Szolgálat napi hidrológiai előrejelző tevékenységében a Duna és a Tisza részvízgyűjtőire történő csapadéklefolyás-számítás során alkalmazott 0,1 x 0,1 földrajzi fokos felbontás alapvetően kielégíti a folyami előrejelzési igényeket. Annak érdekében azonban, hogy a jelenleginél kisebb részvízgyűjtők részletesebb domborzatára és vízfolyáshálózatára is megfelelő hatékonyságú csapadékinformációval rendelkezzünk, a felbontás finomítása szükséges. A finomabb felbontás mértéke az eddig alkalmazott 100-szorosa, azaz 0,01 fok x 0,01 fok. Mivel az így százszorosára növekedett adatmennyiség az eddigieknél jóval nehezebben lenne kezelhető, és a számítások időigénye is feszegetné az időbeli korlátokat, és mivel a határainktól távolabbi, nagyobb területű vízgyűjtők esetében igényelt pontosság nem teszi ezt indokolttá, a sűrűbb rácsháló adatait csak egyes kisméretű, de a hazai lefolyási viszonyok alakulására jelentős hatást gyakorló vízgyűjtők esetében használjuk. A finomabb felbontású csapadékmezők a hidrológiai előrejelzési cél mellett természetesen egyéb célokra is alkalmasak, így például tetszőlegesen lehatárolt területek csapadékviszonyainak megismerésére, illetve a területekre vonatkozó csapadékmennyiséggel történő számítások elvégzésére is.
Megemlítendő még, hogy a finomabb felbontás létrehozásakor fontos szempont volt, hogy mind a normál és a finomabb felbontású csapadékmező egy adott területre ugyanazt a csapadékmennyiséget tartalmazza, a két mező között a különbség csak a felbontás mértékében jelentkezzen, tehát mennyiségi szempontból a két mező egyenértékű legyen.